Sajnos, ahogy az elmúlt héten az Oltchim Valcea ellen, úgy most a Viborggal szemben sem jött össze a bravúr lányainknak. Persze azt már a csoportbeosztás elkészülte óta tudjuk, hogy két, a női kézilabdázás legszűkebb elitjébe tartozó csapattal hozott össze minket a sors.

A küzdőszellemre egyáltalán nem lehet panaszunk, de egy ilyen kaliberű ellenféllel szemben ennél több kell a sikerhez. Valami olyasmi, amit a mostani Ferencváros hatvan percen keresztül még nem tud felmutatni, de épp a maihoz hasonló ellenfelek adják fel azt a leckét, amit érdemes megtanulni a későbbi diadalok érdekében.

Volt némi párhuzam a mai találkozó és a román bajnok ellen vívott csata között: mindkét esetben a vendégek diktálták a tempót az első félidőben, a Fradi pedig azon fáradozott, hogy az állandónak mondható két-három gólos hátrányon valamilyen módon faragni tudjon. A kezdés után Uhraková Lucia és Bojana Popovics vívott gólpárbajt, aztán hamar átírták a toll helyett labdával dolgozó főszereplők a forgatókönyvet. Lulu nem önként vett vissza, ugyanis a félidő közepén beszedett egy sérülést - kész szerencse, hogy Szamoránsky Piroska személyében akadt, aki pótolja a beálló-gólokat. A Viborg szerb világklasszisát tizenhárom perc alatt szerzett hat találata után végre-valahára kikapcsoltuk valamelyest, és Popovics csak a második félidőben tért igazán magához. Addigra azonban jelentős lett az FTC hátránya, amihez elég volt az első játékrész végén, illetve a második elején egy rövidke rossz periódus.

A csapat tartása ezúttal nem rogyott meg a sorozatban kapott gólok ellenére sem, sőt, a cserékkel frissített Fradi talán még nagyobb lelkesedéssel folytatta a harcot. Zsiga Gyula űzte-hajtotta tanítványait, akik közül Németh Helgát illeti a legnagyobb dicséret: jobbátlövőnk rutinja öt gólt ért, jelenléte pedig szemmel láthatóan nagy önbizalmat adott a társaknak. Ha a végén egy kicsit koncentráltabban védekezik a csapat, egészen tisztes vereség lett volna a vége, de így is sokkal biztatóbb az összkép, mint hét nappal ezelőtt volt.

A Ferencváros Achilles-sarka ezúttal is a hétméteresek gyenge kihasználása volt (ötből kettő az arány), illetve az, hogy a kemény védekezéséből fakadóan tizenhat percnyi kiállítást kasszírozó Viborgot nem tudta igazán megfogni emberelőnyben.

Ami a vendégeket illeti: Bojana Popovics ugyan nem villogott végig a hatvan perc során, de amikor lendületbe jött, nem volt, aki megfékezze őt. Tizenegy akciógóljával a mezőny legeredményesebb, s talán a legjobb játékosa volt, igaz, erejét nem emésztette fel a védekezés, hiszen csak a Fradi kapuja előtt számolt vele Ryde Thomas edző. A Viborg lényegében az elképesztően hatékony Popovics-Jurack-Nielsen belső hármasnak köszönhette a sima győzelmet, de Katrine Lunde is átlagon felülit nyújtott a kapuban.


Bajnokok Ligája, D csoport, 3. forduló
Budapest Bank-FTC - Viborg HK 30-37 (14-18)
Kőbányai út, 800 néző. V: Karlubik, Struhár (szlovákok).

FTC: Pastrovics - Kovacsicz Mónika 4, Soós Viktória 1, Szucsánszki Zita 2, Uhraková Lucia 4 (1), Zácsik Szandra 1, Juhász Gabriella 4 (1). Csere: Szamoránsky Piroska 7, Ilyés Annamária 2, Szamoránsky Anikó, Kocsis Ágnes, Németh Helga 5. Edző: Zsiga Gyula

Viborg: Katrine Lunde - Reiche 1, Bjoerndalen 3, Jurack 8, Nielsen 5, Popovics 11, Aaen 2. Csere: Thomsen 1, Christiansen 6 (1), Rask. Edző: Ryde Thomas.

Kiállítások: 8, ill. 16 perc
Hétméteresek: 5/2, ill. 1/1